Gondolatok a nigériai hausza ponyvaírókról

0
66

ISZLÁM AFRIKA – AFRIKAI ISZLÁM – Gondolatok a nigériai hausza ponyvaírókról

Ha afrikai irodalom, akkor nigériai irodalom, ha nigériai irodalom, akkor legtöbbször az igbó Chinua Achebe vagy a joruba Wole Soyinka neve juthat eszünkbe, hiszen az átlagos magyar olvasóhoz elsősorban a nigériai szerzők munkái, illetve a dél-afrikai apartheid-regények jutottak el anyanyelvükön.
De kik is azok a hauszák? Nigéria csaknem 200 milliós lakosságának három legnagyobb és a politikai életet leginkább meghatározó népe közül az egyik. A mintegy 30 milliós lélekszámú jorubák Nigéria dél-nyugati részén élnek, és nagyjából a felük keresztény, a másik felük muszlim. A két vallási felekezet teljes békében él együtt. Ha kritikus szemmel vizsgáljuk a jorubák hitvilágát, megfigyelhetjük mind a keresztény, mind a muszlim népesség életében a helyi joruba vallás aktívan élő szokásait is. (Olyan jelenséget képzeljünk el például, mintha hazánkban valaki gyakorló katolikusként egyszerre mélyen hinne a busójárás hagyományaiban is.) A Délkelet-Nigériában élő igbók hasonló méretű nép, mint a jorubák, ők viszont keresztények. Ha bármikor is eljutott a magyar sajtóba a hírük, akkor a népnév feltüntetése nélkül a Niger-Deltájánál sűrűn előforduló fegyveres támadások miatt hallhattunk volna róluk. Mivel azonban az igbók nem muszlimok, az már annyira nem is érdekes a közvélemény számára, hogy mikor 2008-ban például a Turkish Airlines megindította első járatait Dél-Nigériába, az igbók támadásai miatt állandó fegyveres őrizetet kellett biztosítania a légitársaságnak minden egyes európai alkalmazott mellé. Miért olyan mérgesek az igbók? – kérdeztem én is Lagoszban járva a nigériai kísérőmet. – Az olaj miatt. A Niger-Deltánál kitermelt olajból ugyanis az igbó népnek vajmi kevés haszna származik, így a legtöbben az 1966-os polgárháborúhoz vezető, Nigériától való elszakadási törekvéseket támogatják, és ismét ki akarják kiáltani az igbók által vezetett Biafrai Köztársaságot.
Akik viszont egyre többet szerepelnek a hírekben manapság azok a jorubákhoz és igbókhoz hasonló népességű, Nigéria északi részén élő hauszák és természetesen a többi északon élő nigériai népcsoport (akiket szintén körülbelül 5-6 milliós „kis” népekként képzeljünk el). A népszerűség oka az Észak-Nigériában, Nigerben, Csádban és Kamerunban is tevékenykedő Boko Haram terrorszervezet, mely az ISIS-hez és az al-Qaidához hasonlóan az iszlám nevében terrorizálja a nyugat-afrikai lakosságot. Ha azonban jobban megvizsgáljuk a szervezet tevékenységét, akkor az iszlámban jártas kutatók számára érdekes paradoxonokat fedezhetünk fel. A 2002-es alapítású szervezet eleinte a nyugat-afrikai – az iráni vagy más közel-keleti „hagyományos” felekezetektől erősen eltérő – síita eszmékkel indult, majd 2009-től már szélsőséges szunnita: vahhábita, majd szalafita eszméket vallanak magukénak. A terrorcselekmények körülbelül ettől az időponttól erősödtek az észak-nigériai államokban, ami először az ott élő nyugatiak, végül a helyiek elmenekülését eredményezte.
Az irodalom terjedését viszont még a Boko Haram sem tudta megállítani a hauszák között.
A nigériai irodalom alapvetően az állami nyelven, angolul születik, ahogy a legtöbb afrikai irodalom továbbra is az ex-gyarmatosító országok nyelvén szólal meg. Wole Soyinka, nigériai joruba író, aki egyedüli fekete íróként kapott irodalmi Nobel-díjat 1986-ban, szintén angol nyelven publikál, bár erős kötődése van a joruba tradícióhoz, így több joruba nyelvű kifejezést is használ műveiben. Míg ezeknél a műveknél, vagyis az afrikai irodalom tetemes részénél mindig is problémás kérdés volt a recepció, vagyis hogy kiknek írnak igazából az afrikai írók, illetve felmerülhetett a kérdés, hogy esetleg az ex-gyarmatosító országok felé kommunikálnak, vagy épp a nagyobb, nemzetközi hírnév miatt írnak nyugati nyelveken, addig az afrikai nyelven publikált kötetek esetében sokkal egyértelműbb, hogy ki a megcélzott közönség.
A nagyon kevés afrikai nyelven publikált irodalom között van például a szuahéli, a zulu, a joruba és a hausza nyelvű irodalom. A hausza nyelven író szerzők közül az egyik kulcsfontosságú személy Balaraba Ramat Yakubu írónő, aki a 90-es években kezdte el publikálni szerelmes regényeit. A hauszául littattafan soyayyának (angolul: kano market literature-nek) nevezett irodalom egy különös vadhajtása a nigériai irodalomnak. A „szerelem könyvei” kifejezés elsősorban hausza írónők romantikus ponyvaregényeit jelenti.
Balaraba Ramat Yakubu tehát a hausza nők írói mozgalmának úttörőjének számít. A mozgalom írói közül azon kevesek közé tartozik, akinek munkáit angol nyelvre is lefordították. Könyvei írása mellett aktívan részt vesz az ún. Kannywood (Kano államból származó) filmek, televíziós szappanoperák írásában és rendezésében. Balaraba Nigéria egyik rövidéletű (1975-1976), 1976-ban meggyilkolt elnökének, Murtala Ramat Muhammed tábornoknak a húga. Az írónőnek sanyarú gyerekkora volt, melyhez hozzátartozott, hogy mindössze 13 éves koráig járhatott iskolába, mert utána a családja a térségben jellemző szokás szerint férjéhez adta. Balaraba saját bevallása szerint a kényszerházassága miatt kezdett el inkább hauszául írni. Egyrészt, mert az angolja nem volt túl jó, másrészt az anyanyelvén kívánt szólni sorstársaihoz. 1987-ben publikálta első regényét, melyet a Raina Kama íróklub tagjaként írt Budurwar Zuciya (“Szívében fiatal”) címmel. Második regényét, ami 1990-ben jelent meg, 2012-ben egy indiai kiadó fordítatta le és jelentette meg angolul is. Szakmai népszerűségét az is mutatja, hogy már életében elneveztek róla egy irodalmi díjat, melyet hausza drámaíróknak adnak: Balaraba Ramat Yakubu irodalmi díj hausza drámaíróknak névvel.
Egy másik népszerű író a kanói ponyvaszerzők közül Bilkisu Funtuwa, akinek munkáiban a hausza tradíció és az iszlám nőképe ütközik össze a feminista eszmékkel. Funtuwa – mint hausza muszlim nő, aki a jelenlegi Kano állam területén él – hiteles képet fest saját társadalmáról, személyes tapasztalatairól. A főbb problémák között említi a nők oktatásának nehézségeit és a többnejűség intézményét, melynek mind tradicionális, mind vallási alapjai is vannak a hausza társadalomban. Főhősei többnyire olyan nők, akik szembefordultak a hagyománokkal, és végül orvosok, ügyvédek, kormányzati hivatalnokok lettek. Minden regényének elsődleges témája a szenvedélyes szerelem. A könyveiben szereplő szerelmes párok kölcsönösen szeretik és tisztelik egymást. Regényeiben arra biztatja a fiatal muszlim nőket, hogy tanuljanak – a hitük teljes tiszteletben tartása mellett. Legismertebb regényei: Allura Cikin Ruwa (Tű a szénakazalban), 1994; Wa Ya San Gobe (Mit hozhat a holnap?), 1996 és Ki Yarda da Ni (Érts velem egyet), 1997.
2016 februárjában jelent meg Glenna Gordon, 1981-ben született fényképész ’The Diagram of the Heart’ című kötete, mely a hausza ponyvaírónők életét dokumentálja képekben.
Gordon 2006 óta dolgozik Afrikában, megbízói között megtalálhatjuk a New York Times-t, a Time Magazine-t, a Wall Street Journalt vagy a Le Monde-ot. 2015-ben elnyerte a World Press Awardot, de számos más díj birtokosa is, mint például LensCulture Grand Prize for Visual Storytelling, PX3 First Prize for Portraiture és a PDN Annual’s Project Award. Glenna Gordon mindemellett a new yorki New School adjunktus professzora.
Saját bevallása szerint munkájának során elsődleges célja, hogy „megtalálja a fel nem fedezettet és a ritkán emlegetett dolgokat, kitágítsa az elképzeléseket, és megértse a világ különböző rétegeit a végletek keresésével”.
A Diagram of the Heart című monográfia elkészítéséhez Glenna Gordon hónapokat töltött az írónők fotózásával, hogy egy olyan világot mutasson be a közönség számára, mely csak a Boko Haram támadásairól volt ismert korábban.
Glenna Gordon kötetét és a hausza írónők helyzetét azonban többen is félreértelmezték, és a hausza nők feminista törekvéseit az iszlámmal és a Boko Haram támadásaival állították szembe. Az egyik cikk szerint „Nigériában általánosan nagy a nemek közötti egyenlőtlenség, melyből fakadóan az észak-nigériai területeken a nők nehezebben kerülnek be az oktatási intézményekbe. Azok, akik bekerülnek, és később írókká válnak, legtöbbször a családi hátterüknek köszönhetik ezt a lehetőséget. A hausza szerelmi regények megjelenésének azonban nemcsak az írástudatlanság, hanem a helyi cenzúra is gátat emel, hiszen 2007-ben Kano állam kormányzója, Mallam Ibrahim Shekarau nyilvánosan égettette el az általa pornográfnak nevezett regényeket, melyek szerinte az iszlámon és egyúttal a hausza tradíción kívül állnak.”
Az idézett cikkel az első probléma az alapállítás, ugyanis Nigériában nincs egyenlőtlenség a nemek között, legalábbis nincs nagyobb különbség, mint Európában. Lányok és fiúk ugyanúgy járnak iskolába, legfeljebb a helyi tradíciók által erősen befolyásolt területeken nyomják el a lányokat, de ez nem csak Észak-Nigériában jellemző, és semmiképp sem függ attól, hogy valaki muszlim vagy keresztény.
A második probléma az idézett cikkel, hogy alulbecsüli a hausza irodalom ismertségét. Ha ugyanis a hauszák körében olyan nagy az írástudatlanság, miért írnának a szerzők hausza nyelven? S bár lehet, hogy a cenzúra megpróbálja meggátolni ezeknek a könyveknek a megjelenését, Nigériában azonban nemcsak a szerelmes ponyvaregények, hanem a már említett Kannywood szappanoperák és a különböző szerelmes popénekek is óriási népszerűségnek örvendenek – különösen a hausza nyelvterületeken.
A hausza írónők életének nyugati recepciója nagyon jól mutatja, hogy mennyire nehéz a távoli kultúrákat egymás számára életszerűvé tenni, közelíteni, mennyire nehéz az előítéleteket és sztereotípiákat lerombolni.

Hasznos cikkek és linkek
– További angol nyelvű szakirodalom a témában:
Adamu, Between the Word and the Screen: A Historical perspective on the Hausa literary movement and the home video invasion, Journal of African Cultural Studies, 2002.
Furniss, Hausa popular literature and video film: the rapid rise of cultural production in times of economic decline, 2013.
Whitsitt, Islamic-Hausa feminism and Kano market literature: Qur’anic reinterpretation in the novels of Balaraba Yakubu, Research in African Literatures, 2002.

Kármán Marianna, Afrika-kutató

– Glenna Gordon kötetét bemutató cikk és képeinek forrása:
http://www.buzzfeed.com/katebubacz/meet-the-women-behind-nigerias-most-subversive-novellas?utm_term=.dqG7xxdDn#.thXpXXY3D
http://www.glennagordon.com/
– A hausza nyelvű könyvek elérhetőek az amazonon és az alábbi facebook-oldalon:
https://www.facebook.com/LITTATTAFAN-SOYAYYA-NA-HAUSA-640431539391681/
– Példa a közkedvelt hausza szerelmes énekekre:
https://www.youtube.com/watch…

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here