Tíz könyv, amit feltétlenül el kell olvasnod, ha érdekel az iszlám

0
175

 

AJÁNLÓ – Tíz könyv, amit feltétlenül el kell olvasnod, ha érdekel az iszlám

Olvastad a “Lányom nélkül soha” című opuszt, és azt hiszed, mindent tudsz a Közel-Keletről? Egyszer láttál a kirakatban egy hastáncosruhát, és máris iszlámszakértőnek érzed magad? Beleolvastál a Koránba, és máris tudni véled, mi a dzsihád? Segítünk, hogy elmélyítsd a tudásod. Persze tudnod kell hozzá angolul vagy franciául, esetleg németül. Az iszlámról magyarul nagyon kevés könyv jelent meg, és a kevés közt is kevés az igazán jó, azt meg nagyítóval kell keresni, hogy magyar szerzőnek magyarul megjelent könyve jó legyen.

1. Bevezető szint: Karen Armstrong: Mohamed. Európa Kiadó, 1998. Fordította Péri Benedek.

Ha még soha semmit nem olvastál az iszlámról az Egri csillagokon kívül, de érdekel a Kelet, és nem elég neked a hetenkénti vizipipázás és arabkávé-ivás, akkor ez a könyv egy jó bevezető teljesen laikusoknak. Karen Armstrong kiváló író, tényszerűen fogalmaz és nem elfogult. A mű kifejezetten olyanoknak szól, akik most kezdenek ismerkedni az iszlámmal és Mohamed életével. Elmagyarázza, hogy mi a jelentősége Mohamed fellépésének hetedik század Arábiájában, és hogy miben hozott újat. Annak ellenére, hogy a könyv szerzője nem muszlim, a könyv nem kényszeríti rá Mohamedre a nyugati narratívát, hanem az iszlám szempontjából próbálja megérteni a szerepét és a világtörténelemben betöltött helyét.

2. Alapszint: Az ezeregy éjszaka meséi. Atlantisz, ford. Prielszky Csilla

Ebből csak áttételesen fogunk értesülni arról, hogy milyen is lehetett a középkori iszlám társadalom, de a mesék segítenek abban, hogy közelebb érezzük magunkat az 1400 éves történethez. Ha valakiben van romantikus hajlandóság és néprajzos-szociológus érdeklődés, a meséken keresztül sok érdekességet megtudhat a középkori társadalomról. Az Ezeregy éjszaka tele van nagyszerű történetekkel, remek szereplőkkel, repülő szőnyegekkel, átváltozásokkal, kegyetlenkedéssel, kalifákkal és vezírekkel, az arab piac hangulatával. Ha még nem olvastad, ezt mindenképp olvasd el.

3. Gumifa a sivatagban-szint: Germanus Gyula: Az arab irodalom rövid története. Gondolat, 1973.

Germanus kiváló író, könnyen olvasható, jó prózája van, még akkor is, ha ilyen enciklopédikus művet ír. A mű legnagyobb előnye a hátránya is egyben: szinte kizárólag magára az irodalomra koncentrál, azaz nem, vagy alig beszél az iszlám más műfajairól, amelyek szintén fontosak lennének. Viszont Germanus az, aki kísérletet tesz arra, hogy a modern (az ő korában modern) arab irodalomba is bepillantást nyújtson, és ez a magyar orientalisztikában ritka kincs, hiszen az idő itt megállt a középkorban. A másik remek dolog a könyvben, hogy sok remek versfordítást is tartalmaz. Germanus maga készítette a nyersfordításokat, amiket aztán Jékely Zoltán ültetett át versbe, aki viszont nem tudott arabul, és nem értett a Közel-Kelethez, így kerülhetett gumifa a sivatagba („A válás perce eljött; midőn már felkerekedtek, // a törzs gumifáinak alján, mintha keser gyökeret // szívnék, úgy álltam a társak nyergelt tevéi mellett.” Imrul-Qajsz, p. 35).

4. Lexikon-szint: Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Kőrösi Csoma Társaság, kézirat, közreadja Dévényi Kinga-Iványi Tamás.

Az arab irodalom rövid története nem egy egyestés olvasmány, hanem inkább lexikonként használható, ha valaki keresni szeretne benne valamit. Goldziher tárgyi tudása mind a mai napig bámulatos, még akkor is, ha sok tudományos következtetése már nem túlhaladottá vált. Goldziher megpróbálja számba venni azokat a tudományterületeket és műveket, amiket minden középkori iszlámmal foglalkozónak el kellene olvasnia, és a lista nagyon impozánsra sikeredett. Kb. 300 szerző kb. 300 munkájáról ír benne. Ezt tényleg listaként érdemes forgatni, és kipipálni, ha az embernek sikerült egy címet abszolválni. Ugyanakkor magyar nyelvterületen eddig ez a legteljesebb lista a középkori arab tudománytörténetről.

5. Középszint: A Korán

Az iszlám tanulmányozását semmiképp nem a Koránnal kell kezdeni. Ahhoz, hogy az ember cask a felszínét megértse annak, amit olvas, már elég sok mindent kell tudjon az iszlámról, a szunnáról, a Prófétáról és az értelmezési keretről. Arról nem is beszélve, hogy jelen pillanatban nincs igazán jó magyar fordítás, és a fordítás is cask értelmezés, nem maga a Korán. A legideálisabb az lenne természetesen, ha mindenki megtanulna arabul a Korán kedvéért, de legalább a muszlimok. A második legideálisabb megoldás az lenne, ha valaki írna egy Qur’an for dummies-könyvet magyarul. A harmadik legideálisabb megoldás a most megjelent Study Qur’an. Sajnos vagy sem ez sem kezdőknek való, az angol fordítás nagyon régies, a magyarázatok hozzá viszont kiválóak: annak, aki tud néhány dolgot az iszlámról. Ezt a könyvet főleg felsőoktatásban, a vallástudományban és az iszlámtudományokban lehet majd jól használni.

6. Szevasztok sí’iták és szunniták-szint: Farhad Daftary: Az iszmá’iliták rövid története. L’Harmattan, 2006. Fordította Hajnal István.

Az iszlám története nem csak a szunnita iszlámból áll, hanem ugyanilyen lényeges része a s0’ita történelem is, amelyhez kiváló bevezetőt nyújt ez a könyv. A bőséges jegyzetanyaggal és további olvasnivalókkal ellátott könyv nagyszerű betekintést nyújt abba a problémába, hogy mi a teológiai-politikai különbség az iszlám két felekezete között, és hogyan alakul a sí’iták későbbi történelme, emellett röviden bepillanthatunk az Alamút időszakába is. A szerző másik könyvével, az Aszaszin legendákkal együtt érdemes olvasni.

7. Az égi utazás-szint: ibn Iszháq/ibn Hisám: A Próféta élete. Fordította A. Guillaume, Oxford, 1967. Csak angolul elérhető.

Az iszlám kialakulásának megértéséhez ez lenne az egyik legfontosabb könyv, ez mégsincs meg magyarul, így akit érdekel, kénytelen ibn Hisámot valamilyen európai fordításában olvasni. A szíra, azaz a Próféta élettörténete eredetileg Ibn Iszháq munkája, aki a hidzsra szerint 85-ben szülelett és 151 és 159 között halt meg (CE: sz. 704, mh.761-770 között). Ő volt az első, aki megpróbált a Próféta életéről minden részletet összegyűjteni, és egy teljes életrajzot összeállítani ez alapján. Munkája részletekben maradt fenn, ibn Hisámnál és at-Tabarinál. Guillaume az ibn Hisám-féle szöveget veszi alapul, de kiegészíti az at-Tabariban található információkkal. Ebből teljes, szinte kortárs képet kapunk arról, hogy hogyan jött létre az iszlám, milyen problémákkal szembesült a Próféta, és hogy bizonyos Korán-áják hogyan, milyen körülmények között lettek kinyilatkoztatva. Aki komolyan akar foglalkozni az iszlámmal, annak ez kötelező olvasmány.

8. Eddig az orientalisták is eljutottak-szint: Edward Said: Orientalizmus. Európa, 2000. Fordította Péri Benedek.

Az Orientalizmus szellemtörténeti szempontból az egyik legfontosabb mű, amit írtak. Edward Said, aki zseinálisan ért a szövegekhez, arról beszél, hogy az ún. Nyugat hogyan tekint az ún. Keletre, hogyan beszél és értekezik róla, hogyan csinál belőle tudományt, és mik azok a fontos szempontok, amelyeket minden orientalistának, kelet-kutatónak, a Kelettel foglalkozó bárkinek, az egyszerű olvasótól az újságíróig mindenkinek meg kell fontolnia, amikor a témához nyúl. Said nem könnyű olvasmány, és a sokszor dagályosnak tűnő stílusa mélyén kell rábukkanni azokra a fontos megállapításokra, amelyek alapvetően változtatták meg az orientalisztika arculatát. Ennek ellenére érdemes átrágni magunkat a könyvön, rengeteget lehet tanulni belőle, ezúttal nem az iszlámról, hanem arról, hogy mi hogyan gondolkozunk az iszlámról.

9. 72 huri a mennyországban szint: Henri Corbin: Az iszlám filozófia története

Ez sincs meg magyarul, sajnos, én románul olvastam, van viszont eredeti francia, és angol fordított kiadása. Mivel az európai szellemtörténet számára az iszlám egyik legérdekesebb aspektusa a filozófiával való találkozása, azért annak, aki érteni akarja a középkori szellemtörténetet, akár az európait, akár a keletit, muszáj filozófiai szövegeket olvasnia és tájékozódnia, hogy milyen szellemi mozgások voltak az arab-perzsa világban a középkorban, és ezek hogyan hatottak a keresztény skolasztikus filozófiára. A könyv elég jó bevezetőt nyújt a filozófusokba, és néhány teológust is megemlít és elemez, illetve az iszlámnak nem csak az egyik ágát veszi sorra, hanem szó van sí’ita, szunnita, hellenizált, szúfi, andalúz filozófusokról, illetve Corbin szentel egy-egy fejezetet a középkor utáni fejleményeknek is, különös tekintettel a sí’ita és szúfi iskolára. Corbin persze egy kicsit idejét-múlt, ezért ehhez nem árt hozzáolvasni a Seyyed Hossein Nasr és Oliver Leaman által szerkesztett History of Islamic Philosophy c. Könyvet (Routledge, 1996), amely egyrészt szerzők szerint, másrészt tematikusan dolgozza fel a középkori iszlám (és a hozzá kapcsolódó zsidó) filozófiát.

10. Al-Gazáli-szint: al-Gazáli: A vallástudományok újraéledése, azaz az Ihjá ulúm ad-dín.

Ez sincs meg magyarul, pedig a középkori iszlám vallástudomány egyik legjelentősebb alkotása. Viszont a ghazali.org-on fent van a teljes angol fordítás. Aki már idáig eljutott a tanulásban, az mindenképp élvezni fogja al-Gazáli kiváló stílusát, és betekintést nyer abba, hogy a középkorban hogyan épül fel egy iszlámtudományi-vallástudományi-vallásjogi kézikönyv. A könyv sorba veszi azokat a témákat, amelyek egy középkori muszlim jogászt érdekelhetnek: szerepelnek benne a tisztaság, az adakozás, az ima, a zarándoklat, az étkezési szabályok, a házasság, stb. szabályai. Ez a könyv már csak azoknak való, akik kellőképp elmélyedtek az iszlámtudományokban, és megfelelő tudást szereztek ahhoz, hogy értelmezni is tudják az olvasottakat.

Gyöngyösi Csilla iszlámkutató

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here