A Pew Research 2018. januárjában publikálta BesheerMohamed és Elizabeth Podrebarac Sciupac által készített tanulmányt, amely azt vizsgálta, hogy a vallásváltás jelensége hogyan befolyásolja azEgyesült Államokban élő muszlim közösséget. Az elemzés 2014-es, 110 000 amerikai megkérdezésére épülő Religious Landscape Study kutatás adatainak másodelemzésére épül.
A kutatás szerint az amerikai népesség jelenleg hozzávetőlegesen 1%-át kitevő, és dinamikusan növekvő amerikai muszlim népesség vallásváltásának dinamikája borzasztó érdekesen alakul. A kutatás eredményei szerint muszlim háztartásokban felnevelkedettek 23%-a nem tartja magát muszlimnak, ugyanakkor a jelenlegi muszlim közösség szintén mintegy 23%-a mondja azt magáról, hogy nem muszlim családban nevelkedett. A ki és belépők száma tehát e vallás esetén a jelentős dinamika mellett is közel azonosnak tekinthető, amivel egészen sajátos pozíciót töltenek be az amerikai vallási térben. Míg a legtöbb felekezet kisebb részben az evangéliumi kereszténység irányába, nagyobb részben viszont a formális vallásosság elhagyása révén – különböző mértékben, de híveket veszít, addig a muszlim közösségek esetében – egyedüliként az amerikai vallási csoportok közül – a ki és belépők aránya közel egyensúlyban van.
Ezt az egyensúlyi állapotot ugyanakkor a helyi muszlim közösségek joggal élik meg növekedésként, hiszen a kutatás megmutatta, hogy a valláselhagyás jelentős része az USA-ba érkező első generáció körében történik meg, a kilépők jelentős része tehát eleve meg sem jelenik az amerikai muszlim közösségek látóterében. A belépők evvel szemben értelemszerűen túlnyomó többségben amerikai felmenőkkel rendelkező konvertiták. Úgy is fogalmazhatunk ennek kapcsán, hogy az amerikai muszlim közösségek elsődlegesen az amerikai társadalomból vonzanak betérőket, míg az Egyesült Államok az iszlámból kiábrándultak célpontjaként jelenik meg. Azok azonban akik az Újvilágban is elkezdik gyakorolni az iszlámot, adott esetben amerikában muszlim családba születnek, a vallásváltás már lényegesen alacsonyabb mértékű.
Hasonlóan érdekes adatokra jutunk, ha a vallási-változás irányaira tekintünk. Az iszlámba belépők több, mint háromnegyede (77%) különböző keresztény felekezetből érkezik, ezen belül is különösen jelentős a hagyományos afro-amerikai protestáns felekezetekből konvertálók aránya.
Jelentősen eltér ettől az iszlámból kilépőkválasztása. A kilépők abszolút többsége (55%) ateista, vagy agnosztikusnézeteket választ, másik 21% más, nem keresztény felekezetbe lép át. Mindkét és akilépő csak alig több, mint ötöde fordul valamilyen keresztény felekezet felé.
Míg tehát az iszlám vallásba belépők arányai nagyjából reprezentálják az amerikai társadalom vallási összetételét, addig a vallásból való kilépés iránya nagyon dominánsan a vallástalan, szekularizált nézetek felvétele.
A vallási váltás dinamikája ugyanakkor a muszlim csoportokon belül jelentősen különbözik. Bár az iszlámon belüli irányzathoz kötődést a kutatás nem vizsgálta, a területi alapú különbségek élesen jelentkeznek. Míg általában a muszlim családokban nevelkedők kevesebb, mint negyede hagyja el az iszlám vallást, addig az iráni hátterű muszlim családokban nevelkedettek csaknem kétharmada (63%) kilép az iszlámból. E jelenségnek nyilvánvaló történelmi-politikai okai vannak, hiszen az USA-ban élő iráni kolónia jelentős részét a Khomeini-féle 1979-es hatalomátvétel után külföldre menekültek teszik ki, akik egy kifejezetten és deklaráltan iszlamista rezsim által létrehozott rendszerből menekültek el.
Káldos János
