MUSZLIMOK, MAGYAROK, MUSZLIM MAGYAROK – Archeologia.hu

0
155

Az iszlám a középkor egy szakaszában, még jóval a török hódoltság előtt, jelen volt a magyar királyság területén. Az együttélés konfliktusmentes volt, az eltávolodást világpolitikai események váltották ki.  


A muszlim hitet természetesen nem a honfoglalók többsége, s nem a vezető rétege vallotta, ám vélhetően igaz az a megállapítás, hogy a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyarsággal (vagy azt követően) érkezett csoportok közt voltak muszlim hitűek is. A tudományos élet képviselői közül László Gyula ment legtovább, amikor azt írta, hogy „Árpád magyarjai és lovas előkelői … iszlám műveltséget hoztak magukkal”. 


A muszlim hitet vallók, akiket a forrásokban többnyire izmaelitaként, kálizként említenek, a kereskedésen túl többnyire vámszedéssel, majd pénzveréssel, valamint katonáskodással, határvédelemmel foglalkoztak. Az első ismert törvényi említésük 1092-ből való, amikor a szabolcsi zsinat határozata a kereskedőket kifejezetten az izmaelitákkal azonosította és bár kikeresztelkedésüket, és ezáltal asszimilációjukat támogatta, de ha mégis visszatértek eredeti hitükhöz, annak szankciója csak annyi volt, hogy vissza kellett térniük elkülönült életmódjukhoz is.


Természetesen aligha lehet megbecsülni az országban élő muszlimok számát Abu Hamid nyilvánvalóan sok helyütt erősen túlzó feljegyzéséből. Az viszont bizonyos, hogy komoly szerepet kaptak íjászként és könnyűlovasként a Bizánccal folytatott háborúkban. Nagy lehetett a gazdasági szerepük is, amelynek megtöréséről immár az 1222-es Aranybulla egyik cikkelye rendelkezik: “A kamara ispánjai, a pénzváltók, só árulók és adószedők a birodalom nemesei /legyenek/, izmaeliták, zsidók ne lehessenek.” Ez azonban már a magyarországi muszlimok hanyatló korszakához vezet. 

archeologia.hu

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here